A Holokauszt magyarországi emléknapján, április 16-án a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltára szervezett tudományos emlékkonferenciát a Kálvineumban. Három intézmény együttműködésében (Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, Veress Ferenc Szakképző Iskola és az MNL HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára) valósult meg a rendezvény, amelyre a helyszínen százhúsz résztvevő regisztrált.
Kiss Attila polgármester köszöntőjében hangsúlyozta a városban mindig békességben éltek egymással az emberek. Beilleszkedtek, elfogadták a vallási felekezeti közösségeket, tiszteletben tartották a másik embert. Beszédét azzal zárta, hogy emlékeznünk kell a méltánytalan körülmények között elhunyt embertársainkra, hiszen ők is a nemzet, a város részei voltak.
Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke kitért arra, hogy a zsidóság sokat tett Magyarország fejlődéséért, amiért megbecsülés övezte őket a társadalom részéről. Megfogalmazta azt is, hogy a magyar kultúra szerves részét képezi a zsidóság, ezért is fontos emlékezni azokra, akik származásuk, hovatartozásuk miatt estek áldozatául egy ordas eszmének.
A konferencia Szendiné dr. Orvos Erzsébet főlevéltáros, az MNL Hajdú-Bihar megyei tagintézménye igazgatójának képekkel is illusztrált előadásával vette kezdetét. A hallgatóság a zsidók Hajdúságba kerüléséről, a különböző településeken betöltött szerepükről szerezhetett információkat. Az előadó kitért többek között a térség izraelita központjaira: Nádudvarra és Földesre. Elmondta, az 1867-es kiegyezés idején egyenjogúsították a zsidóságot, ám az első világháborút követő törvények hátrányosan érintették őket.
Zsidók a Hajdúságban a századfordulón (Szendiné dr. Orvos Erzsébet előadása)
Az előadáshoz készült prezentáció
Husvéth András főlevéltáros előadását - amely a böszörményi zsidóság történetét mutatta be az idetelepülésüktől kezdve a zsinagóga építésén át a megpróbáltatásokig - Kovács Gergely levéltáros olvasta fel.
A helyi fióklevéltárban található dokumentumok alapján részletesen szólt 1816-os megtelepedésükről, majd arról az időszakról, mikor is a város nagy jelentőséggel bíró gazdasági szereplőivé váltak.
A zsidóság megtelepedése Hajdúböszörményben 1816-tól
(Husvéth András előadását felovassa Kovács Gergely)
Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója előadása témájául egy különleges eseményt választott. Bemutatta - a két világháború közötti időszakra jellemző - a "Charivari" közvélemény-büntetés módozatait. Előadásában egy helyi, zsidóellenes példával szolgált a hallgatóság számára. A források szerint a gimnázium egyik tanára és a város rendőrkapitánya egy átmulatott este után hangos bombardonszóval "sújtották" az egyik zsidó származású kereskedőt. A kimuzsikálás bevett népi jelképes büntetés volt akkoriban - fogalmazott az előadó.
CHARIVARI – Közvélemény büntetés Hajdúböszörményben? (Szekeres Gyula előadása)
Varjasi Imre, a fióklevéltár vezetője a Holokauszt hajdúböszörményi áldozatairól szólt, az ő tragédiájukat mutatta be. Egyedi dokumentumokat és fényképeket is tartalmazó előadásában beszélt arról, hogy 1919-től egyre erősödött az antiszemitizmus, amelyhez hozzájárult a helyi írott sajtó is. A Hajdúböszörmény és vidéke című helyi lap rendszeresen a zsidóság ellen uszított, sőt a Hajdúsági Virradat elnevezésű folyóiratot négy évvel 1920-as indulása után be is tiltottak lázító hangvétele miatt.
A helyzet tovább romlott, amikor 1939-ben munkaszolgálatra kényszerítették a zsidókat, közülük közel száz fegyvertelen böszörményi vesztette életét.
A Holokauszt hajdúböszörményi áldozatai (Varjasi Imre előadása)
Az előadáshoz készült prezentáció
A német megszállás után a városban is gettót alakítottak ki. Egyetlen bejárata a Kassa és az Újvárosi utca sarkán volt, amelyet folyamatosan csendőr figyelt. Hozzávetőleg kilencszáz zsidót hurcoltak el innen 1944. június 16-a hajnalán, és közülük 653-an soha nem tértek vissza szeretteikhez.
Az emlékkonferencia előadásai után Dánielfy Zsolt színművész és Zolcsák Angelika gordonkaművész Főhajtva állunk színetek előtt című zenés-irodalmi műsorral emlékezett meg az áldozatokról. Ezt követően Varjasi Imre nyitotta meg az 1941 és 1961 közötti időszakot felölelő vándorkiállítást, amely Az áldozatok emlékére címet kapta.
"Főhajtva állunk színetek előtt" (Dánielfy Zsolt és Zolcsák Angelika zenés-irodalmi műsora)
A rendezvény zárásaként négyféle kóser jellegű ételt kóstolhattak a résztvevők a Veress Ferenc Szakképző Iskola szakácstanulóinak jóvoltából.
Gargya Imre
